EÁF-Prevenciós rendelés

Egyénre szabott egészségállapot felmérés (EÁF): elsősorban ápolók (opcionálisan a praxisközösségben dolgozó egészségügyi szakember) által végzett tevékenység, amelynek során a páciens meghatározott testi és fiziológiai paraméterei, anamnézise, valamint kiemelten az életmódból adódó kockázati tényezők felmérésre kerülnek, ezáltal lehetővé válik a kliens kockázati besorolása, egészségterv készítése, szükség esetén további vizsgálatok, gondozásba vétel megkezdése.

Az egészségi állapot felmérés célja az, hogy segítse a betegségek elkerülhető kockázati tényezőinek, illetve a korai stádiumban levő betegségek időben történő felfedezését.

Az egyénre szabott egészségállapot felmérés magába foglalja a következők felmérését:

  • egyéni és családi anamnézis;
  • egészségi állapot önértékelése
  • táplálkozásra vonatkozó szokások;
  • fizikai aktivitásra vonatkozó szokások;
  • kockázati magatartásra (dohányzás, alkohol) vonatkozó szokások;
  • lelki egészséggel kapcsolatos meghatározott jellemzők;
  • fizikális vizsgálatok, eszközös vizsgálatok (testtömeg, testmagasság, haskörfogat, testzsír%, vérnyomás-, vércukor mérése, BKI, EKG)

Az alkalmazásra kerülő mérőeszközök:

  • Vélt egészségi állapot felmérése
  • SCORE
  • FINDRISC
  • rövidített AUDIT-10
  • Fagerström-féle nikotin függőség teszt
  • Reménytelenségi skála és rövidített Beck-kérdőív

A kérdőívek a legmeghatározóbb egészségkockázatok felmérésére használt bizonyítottan hatékony szűrési eljárásokat tartalmazzák, speciális mérőeszközei, méréshatárai szakmai irányelvek, hazai és nemzetközi ajánlások alapján kerültek kialakításra.

Az egészségi állapotfelmérés 4 féle eredménnyel zárulhat:

Ez alapján a páciens:

  1. egészséges
  2. életmód rizikófaktora van, betegség gyanúja nélkül
  3. betegség gyanúja van
  4. beteg, akut ellátás szükségével

Az egészségkockázatok ismeretében alakul a további kliensút. Az egészségkockázatok kiértékelése, és az egyén további beavatkozásainak meghatározása, egyéni egészségterv elkészítése háziorvosi kompetencia.

Az egészségi állapot felmérés végén a kliens a felmérés eredményéről – előzetesen meghatározott kockázat kommunikációs szempontok szerint – rövid visszajelzést kap.

Ha a vizsgálaton résztvevő felnőttnél sem kockázati tényezőt, sem korai stádiumú betegséget nem találtak, akkor az egészségfejlesztési programok felé orientálják. A szűrés eredményéről értesítik a háziorvost.

Az a vizsgálaton résztvevő felnőtt, akinél a korábban ismert rizikófaktor(ok)on túl új rizikófaktor jelenlétét nem detektáltak, és akinél nem találtak korai stádiumú betegségre utaló jelet, a korábbi időszakban követett ügymenet szerint kap továbbra is ellátást. A szűrés eredményéről értesítik a háziorvost.

Prevenciós rendelés

Prevenciós rendelés: háziorvos vagy gyermekorvos által biztosított rendelés, amelynek célja az egészségi kockázatok ismeretében a krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulásának megelőzése, ehhez kapcsolódó tanácsadás, minimál-intervenció.

Ehhez nyújt döntéstámogatást az Egészségi Állapot Felmérés, aminek a kiértékelt eredményei előzetesen hozzáférhetőek a háziorvos számára. A tájékozódás alapja egyrészt a vizsgálati eredmények áttekintése, másrészt a felmérésen „betegség gyanúja” jelzéssel ellátott kliensek előjegyzés alapján történő további vizsgálata, így tisztázva a tényleges rizikó-, illetve kórállapotukat.

A házorvos szakmai szabadsága az, hogy az Egészségi Állapot Felmérésen meghatározott „jelzést”, kliensutat mérlegelje: elfogadja vagy felülírja. Az előzetes rizikóbecslés és az ezt követő háziorvosi döntés együttesen eredményezi azt, hogy a Prevenciós Rendelés számára nagy valószínűséggel kiszűrésre kerülnek a főbb népegészségügyi jelentőségű kórállapotokkal, vagy azok gyanújával rendelkező kliensek.

Ha új kockázati tényező jelenlétét állapítják meg a szűrés során, akkor az egyént a prevenciós rendelésre irányítja a praxisnővér /praxisközösségben dolgozó egészségügyi szakember. A háziorvos a prevenciós rendelésen elvégzi a törzskarton szerinti fizikai vizsgálatokat, kockázatértékelést és kockázat kommunikációt tart. Szükség esetén a klienst további életmód tanácsadásra utalja, és/ vagy indokolt esetben gondozásba veszi.

Ha a vizsgálaton résztvevő felnőttnél korai betegség gyanújelét találják, akkor a praxisnővér a háziorvost erről tájékoztatja, aki a prevenciós rendelés keretében gondoskodik a további kivizsgálásról. Szükség esetén a klienst gondozásba veszi, és/ vagy indokolt esetben további életmód tanácsadásra utalja.