A kistérség bemutatása

A járás demográfiai és epidemiológiai bemutatása

Főbb demográfiai mutatók

2015

Országos

Közép-Magyarországi régió

Pest megye

1000 lakosra eső élveszületések

9,3

9,4

9,7

1000 lakosra eső halálozások

13,4

12,2

11,9

belföldi vándorlási különbözet

-

4,1

8,1

1000 lakosra eső természetes fogyás                                                

-4,1

-2,8

-2,2

60 éven felüliek aránya az állandó lakosság %-ában

27,2

27,2

24,3

14 éven aluliak aránya az állandó lakosság %-ában

21,6

22,0

24,7

öregedési index

126,1

123,5

98,4

Forrás: www.ksh.hu

Pest Megye demográfiai mutatói viszonylag jobbak, mint akár az országos, akár a regionális értékek. Természetesen ez jellemző a megye északi részén elhelyezkedő Szobi Járásra is. Több gyermek születik, a halálozási ráta alacsonyabb. A regionális adatokhoz képest is nagyobb mértékű a bevándorlás az ország más régióiból, munkalehetőséget keresve sokan telepednek le a Szobi Járásban is. Emiatt a lakosság korösszetétele is egy fiatalabb populációt mutat, a 60 éven felüliek aránya kevesebb, mint akár az országban, akár az ország központi régiójában. A népesség idősödésének egyik gyakran használt mérőszáma az öregedési index kimagaslóan alacsony, amely egyben jövőbeni tendenciákat is előre vetít.

Születéskor várható élettartam

A KSH 2015-ös adatai alapján Pest megyében a születéskor várható élettartam férfiaknál 72,73 év (országos átlag 72,09), nőknél pedig 78,26 év (országos átlag 78,61) volt, mely a nők esetében az országos átlag alatt marad.

Pest megye népessége a legnagyobb az országban és – Győr-Moson-Sopron megyével együtt – az ország növekvő népességű megyéje is, az elmúlt 10 év során itt nőtt legdinamikusabban a népesség. A növekedés legnagyobbrészt a fővárosból kifelé irányuló és az ország távolabbi térségeiből érkező bevándorlás-ból táplálkozik. Korstruktúrája kedvező, bár területileg differenciált.

A megye lakónépessége 2013 elején 1 212 395 fő volt. A megye népességszámá-nak 2000-es évekbeli alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a 2001-es népszámlálás óta 2012-ig eltelt egy évtized során mintegy 16,1%-os növekedés következett be. A megye lakónépessége 2001 és 2012 között majdnem 173 000 fővel nőtt. 

A népességnövekedés megyén belüli területi megoszlása lényeges különbségeket mutat. Gyakorlatilag valamennyi kistérség növelte népességét, azonban az agglomerációs kistérségek nagyobb mértékben. A Ráckevei, Monori, Érdi, Gödöllői, Dunakeszi, Veresegyházi és Pilisvörösvári kistérségben a legdinamikusabb a növekedés. A többi kistérség növekedése kevésbé kiemelkedő, illetve stagnáló, és egyedüliként a Szobi kistérségben csökkent – kismértékben – a népesség.

A lakónépesség számának alakulását az élveszületések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás, valamint az állandó és ideiglenes be-, illetve elvándorlások egyenlegeként előálló vándorlási különbözet határozza meg. Pest megye népessége a hatályos területrendezési terv demográfiai vizsgálatai óta eltelt időszak, valamint a 2001-es népszámlálás óta eltelt egy évtized során is folyamatos növekedést mutat. Ennek okai az összességében pozitív vándorlási egyenlegben keresendők.

A természetes szaporodás (az élveszületések és a halálozások számának különbsége) a vizsgált időszak során negatív, mivel a halálozások száma évről-évre magasabb a születésekénél, ezért a megye népességének természetes fogyásáról beszélhetünk. A természetes fogyás éves értéke a vizsgált egy évtizedes időszak első felében volt rosszabb, 2002-2004 között a halálozások számának emelkedé-se és az ehhez társuló, csak kisebb mértékben növekvő születési arányszámok hatására. A halálozások száma 13.500 fő körül stabilizálódott 2005-től egészen 2010-ig. Emellett a születések száma 2005-től tendenciáját tekintve növekszik, bár a folyamatban kisebb megingások látszanak. A természetes fogyás lelassult az évtized első felében tapasztalthoz képest. Mind a születések, mind a halálozások számának előző évhez viszonyított változása ingadozást mutat, sőt 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben pedig a születések száma csökkent, ugyanezen években a halálozások száma viszont nőtt. A természetes fogyás 2008-tól ismét évről évre nő.

A természetes szaporodás mértéke nem teljesen homogén, e tekintetben jelentős területi differenciák léteznek a megye egyes térségei között. A kedvező népesedési mutatók elsősorban a megye agglomerációs településeit jellemzik. A megye perifériáin – Ipoly-völgy települései, Dél-kelet Pest megye, Felső-Galga-völgy – ezzel ellentétes trendek jellemzőek. A kistelepüléseket jellemzően az elöregedés és a csökkenő gyerekszám sújtja.

Mortalitás, morbiditás

A szobi járásban a haláloki struktúra tekintetében férfiaknál és nőknél is a vezető halálok a daganatos megbetegedés, melyet a keringési rendszer betegségei követnek. Emellett az emésztőrendszer betegségei, a légzőrendszer betegségei, valamint a külső okok miatti halálozás is gyakori. 

A daganatos megbetegedések tekintetében a Szobi járásban a hazai átlaghoz képest kedvezőtlenebbek az eredmények. A keringési betegségek okozta korai halálozás 5 évre összevont adatai alapján a Szobi járás területén szintén mindkét nem esetében a hazai átlagnál kedvezőtlenebb érték mutathatók ki. Az ischaemiás szívbetegségek (melyek kialakulásában az érelmeszesedésnek kiemelt jelentősége van és megelőzésükben kiemelt szerepet tulajdoníthatunk a dohányzás és a  mozgásszegény életmód elleni küzdelemnek) csoportja a járás esetében mindkét nem körében a hazai átlagnál kedvezőtlenebb értékkel volt jellemezhető. A légzőrendszer betegségei okozta halálozás értéke a járási férfiak körében 2011-ig jól követte az évenkénti országos átlagot, majd kismértékben kedvezőtlenebb lett annál. A nők esetében a járás ingadozásokat is mutató tendenciája összességében a halálozási mutató emelkedését jelzi. Az emésztőrendszer betegségei által okozott halálozás férfiak körében az évenkénti hazai átlagnál kedvezőtlenebbek voltak, tendenciájuk azonban erőteljes csökkenést mutatott. A nők körében igen hasonló csökkenő tendencia látható, azonban ebben az esetben a járási eredmények minden vizsgált évben kedvezőbbek voltak az évenkénti hazai átlagnál. A balesetek (beleértve a közlekedési és egyéb baleseteket egyaránt) okozta korai halálozás kapcsán a járási férfiak a hazai átlagot jelentősen, a nők pedig kismértékben meghaladó eredménnyel voltak jellemezhetők. A szándékos önártalom kapcsán nemi különbség ábrázolódott, hiszen a járás férfiai a hazai átlagot meghaladó eredményével szemben a nők a viszonyítási alapnál kismértékben kedvezőbb mutatóval bírtak.

Az „alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás” olyan betegségeket takar, mint pl. nyelőcső- és gége rosszindulatú daganatai; alkohol okozta mentális- és viselkedészavarok; alkoholos májbetegség; idült májgyulladás; májfibrosis és májzsugorodás, valamint egyéb májbetegségek. Illetve olyan halálokok is ide tartoznak, amelyben a fokozott alkoholfogyasztásnak kiemelt szerepe van. A férfiak körében a járás eredménye minden évben meghaladta az évenkénti hazai átlagot, a nők esetében a teljes vizsgált időperiódus alatt kismértékben kedvezőbb volt annál.

A „dohányzással összefüggésbe hozható halálozás” olyan betegségeket foglal magába, mint ajak-, szájüregi-, nyelőcső-, gége-, légcső-, hörgő- és tüdő rosszindulatú daganatai; ischaemiás szívbetegség; agyi érbetegségek; idült obstruktív tüdőbetegségek. Illetve olyan halálokokat takar, amelyek esetében a dohányzásnak kiemelt szerepet tulajdonítanak. A férfiak esetében az évenkénti hazai átlagnál kedvezőtlenebbek a mutatók. A nők körében ezzel szemben a járás mutatója összességben stagnáló volt.

A Praxisközösség ellátási területén élő lakosság gazdasági helyzetének jellemzői

Az itt élők gazdasági aktivitási aránya nagyságrendileg megegyezik az országos és a regionális átlaggal. A foglalkoztatási arány kedvezőbb, a munkanélküliségi ráta 5,7 %, amely a rendelkezésünkre álló 2015-ös országos 6,8 %-os adathoz képest jobb foglalkoztatottsági helyzetet mutat. A bruttó és a nettó havi átlagkereset azonban több ezer forinttal, nettó esetében több tízezer forinttal kevesebb, mint az országos átlagkereset. Jellemző tendencia, hogy a nagyvárosokban elszegényedő, adósságokat felhalmozó emberek a – nagyvárosi létet felhagyva - helyzetük rendezése miatt vidékre költöznek. Ez a probléma figyelhető meg a Praxisközösség területén is: Nagymaros város Kóspallagi út részén a nyaralókat ilyen - rossz szociális helyzetű - emberek vásárolják meg, akik nagy terhet rónak mind az egészségügyi, mind a szociális alapellátásra.